Szentes és határának egyetlen, és részben álló középkori műemléke az ecseri templomrom. Az épület maradványa ma is látható a Szentesről Szarvasra vezető út mentén, a szántóföld közepén. Ecser eredetileg kun szállás, majd kun falu volt. Templomának egykori hossza 15,75 m...
A Kossuth tér északi oldalán Szentes egyik legjelentősebb műemléképülete, a kora klasszicista Református Nagytemplom áll (1808-1826). Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma. Befogadóképessége 3500 fő, amellyel Szentes városának...
A Szent Miklós magyar ortodox templom Szentes legrégibb műemléke. A XVIII. század első felében a háborús viszonyok miatt számos görög kereskedő család menekült Magyarországra, közülük többen Szentesen telepedtek le. Hazájukból hozott ortodox vallásukat kezdetben titokban, magánházaknál gyakorolták. Számuk Szentesen 1773-ban...
Szentes belvárosában, a református és az ortodox templom szomszédságában, a Kossuth Lajos utca 9-es szám alatt igen szép, hegyes tornyú templomot pillanthatunk meg, az evangélikusok templomát. A templom harmonikusan illeszkedik a városképbe. A Luther-téri, neogótikus, idomtégla architektúrájú Evangélikus templom Francsek Imre...
A középkori templom alapjaira épült kisméretű és rossz állagú templomot a váci püspök 1842-ben bezáratta. 1844 tavaszán a templomot a ma is álló háromszintes barokk toronytest kivételével lebontották. Az újjáépített templom jelenlegi klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte el, melyet Szent Anna...
Özv. Rekettyés Istvánné 1908 tavaszán alapítványt hozott létre a szentesi római katolikus egyháznál, hogy kápolna épüljön a Kálvária nagytemetőben. Az egyháztanács tervpályázatát ifj. Bene István szentesi építész nyerte. A toronnyal ellátott, gúlatetejű hajóval és félkupolás keresztapszisokkal kiképzett épület az év...
Szentes református lakossága jelentősen gyarapodott a 19. században. Ezért 1871-ben a presbitérium szükségszerűnek találta, hogy egy új templom épüljön a Felsőpárt városrészben, mivel az túlságosan távol esett a belvárosban található Református Nagytemplomtól. A beérkező 10 pályamű közül Dobovszky József tervét...
Szentes katolikus népességének növekedése miatt a Felsőpárt városrészen is igény jelentkezett új templom építésére. A váci megyés püspök 1920-ban kiadott rendeletében a szentesi plébánia két részre osztását szorgalmazta. A Jókai utcán felállított új plébániát Jézus Szent Szívéről keresztelték el. Az...
