A Szent Miklós magyar ortodox templom Szentes legrégibb műemléke. A XVIII. század első felében a háborús viszonyok miatt számos görög kereskedő család menekült Magyarországra, közülük többen Szentesen telepedtek le. Hazájukból hozott ortodox vallásukat kezdetben titokban, magánházaknál gyakorolták. Számuk Szentesen 1773-ban mindössze 16 fő, tíz év elteltével azonban már 114 fő volt. II. József 1781-ben kiadott Türelmi Rendelete a görög-keletieknek is biztosította a szabad vallásgyakorlást, megfelelő anyagi feltételek esetén megengedve a templomépítést és paptartást.
A szentesi módosabb görög családok – Haris, Hadzsy, Gibba, Kálló, Gyuricza, Papp – élve a lehetőséggel, 1784-ben megalakították önálló egyházközségüket, s már 1786-ban felszentelték kisméretű, toronynélküli, udvarbelsőben épült késő barokk stílusú templomukat. A Szent Miklós tiszteletére felszentelt templom az 1900-as évek elején egy tetőből kinövő favázas harangtoronnyal egészült ki. A ma látható 22 méteres kőtorony 1927-ben épült a templomhoz, Piti János szentesi kőműves- és ácsmester tervei alapján.
A templom alaprajza téglalap, bazilikás, apszis záródású, egyhajós szerkezettel. A szakrális előírások szerint a belseje három részre tagolódik: előcsarnokra, templomhajóra és oltárra. Az előcsarnokban finom kivitelű márvány keresztelőmedence áll. A templomhajó oltár előtti részén látható az ún. solea (magasított alapzat), s azon jobbról és balról az énekesek könyvtartó pulpitusai, előtte pedig az ikontartó állványok. A déli oldalon helyezkedik el a püspöki trónus. Az oltárt a hajótól elválasztó ikonosztázion héttengelyes, háromszintes, favázrendszerű, copf stílusú építmény. A képfalon 39 táblát helyeztek el. A stilizált, aranyozott levéldíszekkel és rózsafejekkel ékesített szentélyrekesztő 39 képe három zónában helyezkedik el: alul trónusikonok, fölötte a Krisztust közrefogó imádkozó alakok, közbenjárók, legfölül a Golgota kereszt-kompozíció a prófétákkal. A kompozíciókat olajjal, fára festették. A feliratok görög nyelvűek. A királyi ajtón az Örömhírvétel, a diakónusi ajtókon Mihály arkangyal és Szent István diakónus képe látható. A Trónoló Isten Anyja a Gyermekekkel- és a Tanító Krisztust megjelenítő trónusikonok a teljes magyarországi ortodox emlékanyagnak jeles darabjai. A templom déli homlokzatának falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskó látható, mely Kéri László alkotása. Alatta falba épített márványtáblán örökítették meg az egyházalapítók nevét. A tábla mellé állított barokk márványkereszt a műemlék templom művészi értékét gazdagítja.
